Aligha lehetne például tömörebben és érzékletesebben megfogalmazni a rendszerváltás véleményformáló értelmiségét megosztó nézetkülönbséget, mint ahogyan Páskándi Géza teszi az Esterházy Péternek szóló levélben: „Igen: égbekiáltónak – egyformán égbekiáltónak kell tartanunk a XX. század két legfőbb politikai-ideológiai-filozófiaiesztétikai monomonstrumát. A kommunizmus és a fasizmus gyakorlatát, végzetes bűneit. Minden faj-, nemzet-és kultúrairtást. Üldözést. (…) Nos, ha valaki az egyiket enyhébben, kegyelmesebben ítélné meg, mint a másikat, attól az egyéntől, »csapattól« én óhatatlanul és szigorúan eltávolodom…” A kötet néhány írása lapokban már korábban olvasható volt. Az egykori MSZMP-vel folytatott kultúrpolitikai vita dokumentumai azonban most jelennek meg először.
Könyvek
A könyv Páskándi Géza 1978 és 1995 között írt tanulmányait, esszéit, leveleit gyűjti egybe, amelyekben a kor és a magyar közélet sarkalatos, heves vitákat csiholó kérdéseivel foglalkozik a neves, erdélyi születésű költő és drámaíró.